1. fejezet
Mottó: Örökké csúszok.
Ezzel a poszttal is... Elmélyedtem
- a horgolásban,
- a varrásban,
- a kötésben,
- mindenféle történeti kutakodásban
és nem foglalkoztam mindenféle fényképekkel. (A laptopomra át kellett volna másolni...)
Szóval, térjünk vissza a júniusra, ebben a hideg, esős időben jó emlékezni a meleg, esős időkre.
Pár hete lett vége a karanténnak, a gyerekek járhattak a suliba és a késő téli kopárságot felváltotta a kora nyári bujaság. Ami azért volt az idén különleges, mert a házunkba tavaly decemberben költöztünk be, minden teljesen ismeretlen volt, kíváncsian vártuk, mi jelenik meg a fűben, és a "díszkertben".
 |
| Front: egy jó nagy bokor pampafű, ismeretlen gyepszerű rész, elszáradt árnyliliom a napon és inkaliliom. A kép tavaly novemberi. |
 |
| Elburjánzott előkert, szabadon kelő virágokkal - naná, hogy az úton, sártenger, egy tuja, ami belülről eltakarta a kilátást, de kívülről nem a belátást. Legbelül, némi sárréteg alatt, kinyithatatlanul a vízóra. |
 |
| Fűszerű valami. Ezt a részt neveztem ki lomtárnak aztán később. A járókelők segítettek lecsökkenteni a tartalmát. |
 |
| A helyi nevezetesség. |
 |
| "Játszótér" |
Nekem egy szem mini emberkém van: Mini Z. Most lett másodikos. Mini Z a Bükkben jár iskolába, Magyarország egyik, ha nem A legcsodálatosabb hegyi falucskájába. Néha elkísérem és ilyenkor egy-egy sétát is teszek a környéken.
 |
| A suli mellett |
 |
| Felduzzasztott patakmeder |
 |
| Sokat esett |
 |
| A vörös acsalapu, más néven kalaplapu vagy nagy szattyú (Petasites hybridus) nyáron. A virága vörös, tavasszal tele van vele a völgy. |
 |
| Gyilkos! Gyilkos! Pedig csodaszép. |
 |
| Útitársak |
 |
| És van mesebeli kastély is. |
 |
| Ahová Mesevonat jár. |
Az év vége is különleges ebben az iskolában: egybe esik az év kezdettel az év leghosszabb napján: Szent Jánoskor (mindenki más szerint Ivánkor.) Ilyenkor összegyűlünk szülők és gyerekek és megünnepeljük. Mivel június 24-éhez közeli minden évben, szokás hatalmas máglyát gyújtani hozzá.
A karantént kihasználva sikerült befejeznem pár régen alvó kézimunkámat.
A gyerekem rózsás takaróját - illetve pontosabban annak hátlapját.
 |
| Egy új összehorgolási technikát próbáltam ki a takarónál: a folyamatos technikát. A színátmenetes fonállal érdekes összhatású lett. Ez saját minta. |
 |
| Forever színek: a hátlaphoz a lila, a piros, a zöld, az ezüst és az arany gombolyagokat fogyasztottam el. |
A Carouselről készült pár folyamat-fotó:
 |
| A Carousel középső részlete még 2017-ből. |
 |
| A következő részlete: oda-vissza sorokkal. |
 |
| Összedolgozva. |
 |
| Az első ötszög. |
 |
| A 16 ötszög |
 |
| Az első hatszög. |
 |
| Az utolsó hatszög, már 2019-ben. |
 |
| Terítőként Az asztal átmérője 90 cm. |
A közepe valamiért nagyon húzódik és azt gondoltam, készítek egy másikat is, aminek nincs blokkolási problémája (közben rájöttem, mi okozta), azokkal a színekkel, amik nem annyira harsányak (a harsányakból készült a takaró hátlapja).
 |
| Picit kisebb a második rész: azért húzódik, mert kevés a szaporítás, nem elég. Viszont az utolsó sor szemszámára jön ki az összes öt- és hatszög. Nem számoltam át. |
 |
| Itt másképpen állítottam össze a színeket. A ravelry.com-on és a pinteresten is végigböngésztem a Carouseles képeket és nagyon megtetszett az az összeállítás, ahol folytatódnak a csíkok az ötszögekben. Kicsit korlátozott az, hogy erősen fogyóban voltak egyes színek (az ekrü és a rózsaszín is), ez lett belőle. |
Ami ezután megmaradt abból készült egy terítő
 |
| Blokkolás előtt. |
és egy mandala.
 |
| Virtuális húsvét az idei év slágerével: az operatív törzs kaspó-tojástartóval, ahol a mandala még keresi a helyét. |
 |
| Végül megtalálta az étkező falán: a régi fürdőszobatükör és egy óra társaságában. |
És elfogyott a félpénzem. fonalam.
Miután ez alig két hétbe telt és továbbra sem látszott a karantén vége, elővettem egy ennél nagyobb projektemet: a 2017. évi nagyi négyzetekből álló időjárás-takarómat. És végre sikerült befejezni a 365 blokk összehorgolását, az összekötő csíkot és a szélcsipkét.
 |
| A dobozban is van pár blokk, de itt látható a 12 hónap összes blokkja. |
 |
| Vér és veríték. A széle többször is jelentős. Igen jelentős bontásra kényszerített. A mérete iszonyúan nagy: 3,6*3,6 méter körüli. |
 |
| Színátmenet. A mintát 2017-ben tanultam, nagyon megkedveltem: olyan, mintha gyöngyök lennének belehorgolva, miközben csak a rövid-, és a kétráhajtásos pálcát váltogatjuk. Nehogy gyorsan befejezzem. A barackrózsaszín részen látható, hogyan hoztam egy vonalba a széleket. |
 |
| Majdnem kimaradt: az utolsó sor első néhány láncszeme és pálcája. |
 |
| És ráhajtunk, majd áthúzzuk a fonalat az összes hurkon ÉÉÉS ELVÁGJUK! |
 |
| Láthatatlan befejezés. |
 |
| Végül eldolgozzuk az utolsó szálat is! (Menet közben dolgoztam el, egyben elkedvetlenítő, sziszifuszi feladat.) |
 |
| Kész |
 |
| Tadámm! (dobpergés) A 2017. év időjárástakarója Nadia Fuad 365 Days of Granny Squares összeállítása alapján. |
 |
| Díszkivilágítással |
 |
| Balról |
 |
| Jobbról |
 |
| Alul |
 |
| Felül |
 |
| Tél-tavasz-nyár-ősz |
 |
| Na, még egyszer. (A napraforgónak nem volt elég a fény, bezárult.) |
 |
| Színek és kódok |
 |
| Az összeállítás színei. |
Mikor éppen nem tanultunk Mini Z-vel, nem horgoltam, nem interneteztem, nem olvastam,
 |
| Olvasni- és írnivaló Örök hála Bálint Györgynek, emlékezni fogok rá. |
akkor pedig kertészkedtem, tettem-vettem. Még nincs kész, bár nagy vonalakban már összeállt a ház és a dolgaink jó része helyre került.
 |
| Horgoló-kuckó |
 |
| A virtuális tojásom. Elrakom a kimaradó húsvéti tojásokat, az idei emlékezetes marad: mikor mindenki a messengerben "locsolt" meg. Készültem, kérem! |
 |
| A lányunk dzsungelt akart. Nagyon sok szobabelsőt néztem meg és nagyon megtetszett a Chinoiserie-stílus. Ez egy pici Chinoiserie-részlet a falon. A festésre először szivaccsal (igazival, amit drogériában tudtam venni) felfestettem a hátteret. Azután a sablont egyben festettem át, majd elcsúsztatva még egyszer - ezzel egy árnyékoló hatást lehet elérni, mélységet ad a képnek. Miután ezzel elkészültem, kimaszkoltam a szárakat, leveleket és csak a virágokat festettem át fehérrel. Meglehetősen sokáig tartott, mert minden másodikat lehet festeni egy-egy menetben és meg kell várni, hogy teljesen száraz legyen, különben mázgás és sérült lesz. |
 |
| Külön kérésére állatokat is kellett bele festenem. Többek között egy leopárdot. Egy medál lemásolásával készítettem el ezzel a technikával. Kicsit világosra sikerült a leopárd alapszíne. A pöttyöket nekem a legkényelmesebben és legegyenletesebben az ujjammal sikerült megfestenem. A falhoz 3 színt vettünk, világos szürkét, középszürkét és zöldet. Ezeket kevertem is a megfelelő hatás kedvéért. |
 |
| Festés után beszabadultunk az IKEÁ-ba. |
 |
| Mini Z nagy kedvencei a papagájok, főleg Azur a Rióból. Ezek a papagájok az ő kezének nyomait is őrzik. |
Az olyan aprócska dolgok, mint a díszek, képek, függönyök, szép tárgyak még hiányoznak, csakúgy, mint a bútorok és lámpák átfestése. És hát a kert. Egy borókasor, néhány tuja és fű volt eredetileg a kertben a pár magról kelt bokor és mellett (bodza, akác.) No meg egy csomó kaktusz. Mini Z miatt (is) ezeknek menniük kellett. Ezen túl egy kerek tűzrakó és a hozzá való pad,valamint egy csúszda és egy rozoga hinta maradt a kertben, a lomhegyen túl, amit természetesen magunkkal költöztettünk és/vagy a házból szanáltunk ki.
 |
| Egy félbevágott, hatalmas íróasztallal kezdtük |
 |
| A kaktusz, ami senkinek sem kellett és pár homokzsák. Az idén jól jött, hogy volt a háznál. |
 |
| Lomtár |
A kerítés előtti előkerttel kezdtem. Gyérítettem a nagyon nagy pampafüvet, áttelepítettem az árnyliliomot (árnyékba, kaspóba), és megszabadultam az inka liliomtól. A kertben talált növényekből csillagfürtöt, bazsarózsát és díszfüvet telepítettem át, vetettem pár egynyári virágot, és a meglévő, illetve időközben ajándékba kapott növényekből ültettem ki párat hozzájuk. A földet mulcsozom, a gyomok többsége el is tűnt. A szívósabbakat nyírogatom. Tőből. Még pár évet.
 |
| Március Már lehet jó képet készíteni az ágyásról, de június végén még semmi sem látszott abból, hogy lesz az ágyásban növény, csak a karton kandikált ki a vékony mulcs alól. A mulcs még mindig nem elég vastag, ott sem, ahová mindig jut. |
A belső előkertben kiszedtünk egy tuját és átvittük a kerítés mellé a többi tujához, hogy a szomszéd elég csúnya építményeit eltakarjuk. Egyrészt, nagyon közel volt a házhoz, másrészt ugye takarta a kilátást és végül mást akartam ide telepíteni. Így kitisztítottam a területet: a hagymásokat át szeretném telepíteni máshová. Száradnak, (jövő?) őszre előkészítem a helyüket. Főleg a hagymások miatt csúsztam annyit a tereprendezéssel is: nem akartam a virágzás kellős közepén kiszedni a hagymákat. Mire elkezdtek fonnyadozni, már a tavasz végére is értünk. A helyükön széles út lesz a kerti kuckóig, mellette pedig egy hatalmas gereblye-szerű dombágyást alakítok ki: ágak, levelek és fű, a régi föld, némi trágya, virágföld, mulcs rétegekkel. Ide fűszerkertet szeretnék telepíteni egy kis zöldséggel, virágokkal, vicces dolgokkal kísérve. Az idén vetettem már krumplit bele, átültettem pár növényt, amit már a korábbi kertbe vettem, vetettem.
 |
| A terület kitisztítását már elkezdtem, de a tuja még állt. |
 |
| Na, így egy kicsit már más! Valami lesz! |
Tulajdonképpen egy környezetbarát módszert szeretnék a kertben honosítani: a permakultúrát. Már előfordulnak problémáink, de remélem, idővel sikerül kiküszöbölni. A tavasz, nyár eleje nem ideális a kezdéshez. Már leírhatom: csak nyár végére lettem kész az ágyások kialakításával, tavasszal kezdhetem a vetést, bár néhány fűszert már elültettem (ezeket hoztam korábbról) és a meghagyott rózsák is egész évben virágoznak - most is.
 |
| Háttérben a rózsalugas, majd előrébb az előkerti pihenő - Mini Z azonnal lecsapott rá: ez az ő helye. Előrébb a már majdnem kész első dombocska. |
A dombágyak kialakítása (később fotóztam, a cikk első piszkozatának írásával egyidejűleg. Kerti munka közben nincs nálam a gép, emiatt ritkán állok meg.)
 |
| A legvastagabb ágakat az aljára, utána a véknyabbak, gallyak, és a leveles részek. A várható lebomlás szerint: minél lassabb a folyamat, annál mélyebbre rakjuk. A termőföldet kitermeltem az ágyás helyéről, ezt itt már két szakaszban lapátoltam az ágyra. Nyáron a fűnyesedéket is ráraktuk az ágyásra, arra kellett egy réteg föld. Alapvetően bűzelzárásra. A krumplinál végül is bevált. Nem rohadt be, sőt! |
 |
| Ha elég vékonyan sikerül rakni, nem kell föld a fűre sem. |
 |
| Közelebbről. A cserépkaspók öntözőedények. Még tökéletesíteni kell majd ezeket: az alján be kell tömködni a lyukakat és cserépalj kell a tetejükre. A műanyag nem vált be. Az idén nem kellett öntözni, nem foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Itt a termőföldet már visszalapátoltam. Erre raktam még 2 zsáknyi érett marhatrágyát és 4 zsáknyi virágföldet. Majd beültettem krumplival, némi virággal, fűszerrel. A gyomokat nem feltétlenül szedtem ki, nem hagytam felmagzani, de visszakerült a földbe (hiszen tápanyagok vannak bennük!) A mentát kifejezetten imádom, került a dombágyba is és az előkertbe is. A kellemesen illatozó előkertben fontos alkotóelem! |
Nagyon elégedett vagyok a rózsák metszésével. Tavasszal 2-2 rügyre és nagyon visszavágtam: igazából nem a legjobb helyen vannak és minden útba eső ágat kimetszettem és alaposan vissza is vágtam a bokrokat. Futórózsám is van. Ehhez a kerítés mellett tanyázó bambuszültetvényből vágtam ki vesszőket, spárgával összekötöztem, hogy rácsot kapjak. Ügyesen rögzítettem a gázcsőhöz és a megfelelő helyzetű vesszőket rögzítettem a vízszintes rudak mentén. Minden mást lemetszettem. Csodálatosan hajtott! Az első virágzás után ismét metszőollót ragadtam és 5 rügyre vágtam vissza az ágakat. Ez a metszés is sikerült, kivirágzott minden bokor. Azóta ismételgetem: vágott virág van az étkezőben, a bokor pedig burjánzik. Még sosem sikerült jól metszenem a rózsát, úgyhogy nagyon boldog vagyok, hogy az idén sikerült! A rózsa köré eredetileg menta van telepítve, amit szintén meghagytam, csak vissza-visszavágom, ha már kb térdig ér bokáig - szerintem kedvelik egymás közelségét.
 |
| A frissen kialakított rózsalugas. |
A burgonyavetésem érdekes eredményt hozott. Csak egy kilónyi vetőkrumplit vettem és azt is késve vetettem és elég rossz csírakezdeményeik nőttek. Körülbelül a negyedét tudtam az ágyásba belenyomkodni, a többit nagy cserepekbe földeltem el. Szinte azonnal hatalmas különbség volt a két módszer között, ráadásul az egyik cserép alja még nem volt kifúrva. Nyár közepén kimenekítettem a krumplit a kaspókból: a vízben levők teljesen eltűntek, a többi hajtott egy-egy csenevész tövet és ezeken egy-két mini gumó is termett. Összességében körülbelül ugyanannyit termett, mint amennyi krumplit elvetettem. Ízre kellemes volt. Ezzel szemben az ágyásban csodálatos, mélyzöld és egészen hatalmas hajtásokat hozott az ültetvény, alatta elég sok krumplival (lassan kiszedem, mert kezd kifordulni magától az ágyásból. Mielőtt a kutya, és a rágcsálók megdézsmálják.) Egyetlen krumplibogarat sem találtam benne - nem permeteztünk. A burgonya is egészségesnek látszik.
 |
| Jól látszik a kaspóban levő krumpli és az ágyásban levő krumpli között a különbség. Leghátul a négyzet alapú kaspóban, a nyugágy mellett, a vízzel elárasztott példányok. A háttérben a futórózsa első virágzása. Előtérben a tavalyi műanyag palackból készített szamócaültetvényem "kaspói". Részben sikeres volt: a szamóca csodálatosan áttelelt benne és szépen zöldellt. Olyan 3 szem vízízű eprem lett; műtrágyázni kellett volna - de azt nem akartam, műtrágyás epret bárhol vehetek! |
Mindeközben persze a kerti berendezéseket is elővettük, cseréljük és kiegészítjük. A vizes részeket még nem, de a kerti partikhoz feltétlen szükséges holmit már beraktuk. Még nem tudjuk azt sem eldönteni, mi hova kerül. A nappali rész véglegesnek tűnik: a ház előtt pont megfelelő helynek tűnik. De még ez is bizonytalan. Izgalmas és egyben esetleges. A medencénket rossz helyre tettük, jövőre újra próbálkozhatunk. Lehet, mindennel: az kiderült, ha elkülönülnek a terek, akkor elkülönülnek az emberek is. A füsttel is csinálnunk kellene valamit: sok ötletes megoldás van, kémény kellene.
 |
| A lomtár eltűnt, a tűzhelyet közelebb húztuk a házhoz és árnyékba kerültek a liliomok. |
 |
| Étkező szakasz |
 |
| Le tudnánk ülni, csak növényfalat gyártunk. És dombot a dombágyhoz. |
 |
| Játszótér. |
 |
| Gallyak és fák. Eredetileg a bambuszerdőt ki akartam irtani, de aztán kitaláltam, hogy pont jó lesz mulcsnak. Az első alkalommal még kiszárítottam az aprítás előtt, másodjára már nem. Teljesen felesleges, nem fülled össze és szépen kiszárad már a helyén is. A tűlevelűek gallyai savanyú ágyásba kerültek, áfonya alá. Ha beválik, megpróbálok néhány rododendron bokrot ültetni - évek óta vágyakozom erre. |
De mielőtt: a terepet rendeznünk kell, az a következő nagy falat.
 |
| A lom vége, a gyümölcsös kezdetei. A járda keskeny, szeretnénk egy gépkocsibeállót a kapu után és ide kerül majd néhány gyümölcsfa, és bokor. Lóhere, pitypang, szásszorszép, cickafark, keskeny- és széleslevelű útifű, V-re hulló (vérrehulló) fecskefű, szarkaláb, sárga tulipán, törpe írisz, hóvirág, gyöngyike, gyöngyvirág, nárciszok, fehér íriszek, szarkaláb, hortenzia, bőrlevél, pünközsdi rózsa nyílott végül a kertben. És csalán! Öntözni az idén csak pár hetet kellett, vízelvezetési gondjaink vannak, a felhőszakadást nehezen vezeti el a kutunk; kanyargós medret kell majd ásnunk az esővíznek, illetve a gyümölcsös is biztos javítani fog a helyzeten: a ház előtt egyszerűen végigzúdul a járdán, egészen a garázsig. Ez a szakasz télen is nagyon csúszós, balesetveszélyes, egyelőre ideiglenesen megoldottuk játszótéri gumilapokkal, az eső ellen pedig homokzsákokkal védekezünk: különben befolyik a garázsba. Az út szép sima, ezt megállapíthatjuk. |