4. fejezet

 Adventtől az Újévig

Az adventet azóta tartom, mióta egyedül élek (1996.) Hasonlóan a karácsonyhoz gyűjtögetem a relikviákat. Kezdve a textil, "öltöztetős" karácsonyfától, a különféle gyári naptárakon keresztül a saját gyártású karton adventi faluig.

Cívisház, emeletes ház, városi ház,

vár, istáló

erkélyes ház, szélforgós-tornyos ház, régi ház,


Iker-kockaház (ilyenben laktunk), kacsalábas ház, 

Háromemeletes ház (ilyenben is laktunk), Gaudi-ház, Manócska (Mazsola) tökháza, angol sorház

Aranyhaj tornya, iglu, erdei faházikó (ha tündérek tévednének be),

kakasos ház, és farönkház. Utolsó napra a nap, a fény maga.


Az adventi házikók hátoldalára dobozokban vannak elrejtve
az adventi díszek a fára és meglepetések: csoki, aprócska
ajándékok, játékok.

Vasárnaponként gyertyát gyújtunk.


A tálalóasztalra felraktam a nagyanyai örökségem: az összes horgolt kisterítőmmel díszítettem.

Nem tudom, melyiket ki készítette (Nagyanyám, Anyám, esetleg magam), és
nem tudni, milyen mintából.
Csak úgy egymás mellé raktam őket.

Az idén több karácsonyi ajándékot készítettem, mint máskor (bár volt, hogy mindenkinek: sálat, zoknit.) 

Az öcsémnek egy morcos Baby Yodát. Ez teljesen saját, igaz a korábbi horgolt darabok után (ezért lett morcos. Én nem nézem a Mandaloriant, nem tudtam, hogy micsoda cukiság valójában; a saját kezű, általam megtalált darabok mind ilyen morcik voltak.)

Morcika.
Pedig mennyivel nehezebb az ilyen lefelé fittyedő száj!

Cukika (Minta)

A barátnőjének egy 2020-as karácsonyi CAL, észt, cobweb (avagy pókháló finomságú) vállkendőt.

Kitűztem. Kicsit változtattam a mintán, nem tetszett, ahogy a mintaegységek félbeszakadtak a
közepén, úgyhogy a nekem nem tetsző részeken nem kötöttem meg. Illetve a bogyók. Az első
variánsát nagyon elszámoltam, teljesen vissza kellett bontani és ez durván egy hét lemaradást okozott.
Ekkor már december 7-et írtunk és egyszerűen nem volt idő a bogyókra.
Sajnos nem annyira jól kivehető a képemen és jobbat nem csináltam.
A mintaleírása, a Ravelry oldala.

Szárad. Kitűzve elfoglalta a szoba felét. Így nem.

MiniZ-nek pedig a Grinchet, egyből két példányban. (Miután ki tudja hányszor magam is megtekintettem az animációs filmet...) A minta szuperkönnyen követhető!

Segített karácsonyfát díszíteni.

Kapott barátot is (minta. Bár én kötöttem a sálat.)

A karácsony nem nagycsaládi gyülekezővel zajlott, maximum 7 fős vendégségek voltak, úgyhogy konkrét haditervvel készültem 23-31 között. Nem kifejezetten tudtam pihenni, de nyilván erre vannak a hétköznapok. Az újévi lencse-evéssel fejeztük be a mulatozást, bár az első hétvégén csak némi öröksláger rántotthúst leszámítva a 2020-as menüből csemegéztünk. 


A karácsonyi nagy menet mellett egy kicsit hímezgettem, varrtam: egy lassan 20 éve kiszabott és elkezdett, havasi gyopáros táskát. Különleges szabása van a hímzőkönyvemből és a Burda egyik, még XX. századi számából. Ha a történelmi ruhatárammal elérek a középkori viseletekig, tökéletes szütyő lesz. Gyapjú, pamutcérnával díszítve. A bélése viszkóz, és szintetikus cérnával van körbevarrva, pelenkaöltéssel, úgyhogy nem teljesen autentikus, de kézzel készült. (Illetve a pamuthasználat sem teljesen világos, hogy az-e. Teljesen el vagyok maradva ezekkel az olvasnivalóimmal...) 

Tadamm!

Körbeszegtem, utána varrtam be a bélést.

Zsebek.

Íme a forma.

Melinda Coss: A hímzés nagykönyve

Karácsonyi könyvcsomag, hogy ne legyen unalmas az élet!

Mindenkinek boldog új évet!